Település bemutatása

Borszörcsök

Az elveiben kitartó, hitében hűséges falu

 

A Somló szétterülő szoknyája peremén-mint csibék a kotlós szárnya alatt- megbúvó kisközségek között az egyikben Borszörcsökre találhatunk. Egy alig észrevehető kis falu a fák között, a domhajlatát szétszabdaló utcáival. Írásos nyomokat már az 1200-as évek végétől találhatunk.. Nevének előtagja etimológiailag a Bors családnévből származik, utótagja a "szörcsök" a galagonya szláv megfelelője. 1288-ban Zurchuk néven említik írásos források, majd 1299-ben és 1317-ben a királynő birtokaként Bors fibius Blasii de Zurchuk-ként szerepel. A település mai határában már csak mezőket találunk, a középkorban apró, mára elpusztult falvak vették küröl ( Désháza, Iklad, Ug Varjas). A község jobbágyai számára megélhetésüket meghatározó részben a szőkőművelés jelentette. Az 177-as évek végén jegyzett összeírások szerint már tisztán nemesi helynek számít. A jobbágyfelszabadítás után a település kétezer holdas határának felét erdő borította, de ennek aránya a szorgos munkálkodás következtében fokozatosan megváltozott. A több mint háromszáz kisbirtokost számláló lakosság lélekszáma az ismert történelmi és társadalmi változások következményeként ma is a fogyatkozás stádiumában van.

A Becket Szent Tamás tiszteletére felszentelt középkori templomot a törökök lerombolták. Ennek a helyén építették a jelenlegi templomot a törökök lerombolták. Ennek a helyén építették a jelenlegi templomot, melyet Szent Anna tiszteletére szenteltek fel. A helyi szóbeszéd szerint, mivel Szent Tamás napja december 29-én van és ez volt régen a búcsú napja, a hideg téli időben sokan megfáztak. Azért szentelték hajdan a mostani templomot Szent Anna tiszteletére, mert ezzel a búcsú napja július 26-ra, a nyár közepére került. Tény viszont, hogy a szép tornyú Szent Anna templom építése sok pénzbe került. Elmentek tehát a pozsonyi Országgyűlés elé, és a bejárat két oldalán tartották a kalapjukat, így kértek a kijövő képviselőktől pénzt. És így tudták felépíteni (öt esztendőt vett igénybe az építés) olyan nagyméretűre, hogy az ezres lélekszámú település apraja, nagyja befért a templomba. A köveket Nyirádról hozták, az első két padsor II. József uralkodása idején feloszlott tüskevári szerzetesek templomából került az épületbe.

1890 tavaszán villámcsapás sújtotta a főoltárt, de még ennek az évnek november hónapjára felújított állapotban ismát állt a hívek megelégedésére.

A település nem akármilyen bort termő vidék, a Somló közelsége miatt kapta ezt az elnevezést. A cáfolatlan igazság pedig az, hogy a Szörcsöki Balázs fia, Borstól származó Bors családtól kapta. A név második tagjának szláv vagy magyar nyelvi eredetéről a tudomány a bizonysággal még mindig tartozik.Kétségbevonhatatlan az a tény, hogy Borszörcsök község-ahogy a társai s, századok óta nem csak területi helyzete miatt, de történelmével is a Somlóhoz, a Somló-vidékhez tartozónak vallhatja magát. Ez a falu büszke lehet arra, hogy lakója volt az a Kocsi Pál, aki 1945 után a szabadon választott, új nemzetgyűlésben ennek a körzetnek, a Somló vidékének első nemzetgyűlési képviselője volt. A parasztszövetség titkáraként szűkebb hazáján kívül, a nemzet parasztságának érdekeiért, sorsa jobbra fordulásáért is küzdött, még illegalitásban is, a nehéz időszak alatt. Modori Jenő olyan időkre emlékszik vissza, amikor Kocsi Pál szervezésével esténként egy-egy családnál összezsúfolódva 20-30-an tiltott külföldi rádióadásokat hallgattak, vagy titkos kisgazdagyűléseket tartottak egy kiválasztott pincében fennt a Somlón. 1989-ben a falu központjában emlékművet állítottak a II. Világháborúban elesett borszörcsöki katona hősök és elhurcoltak tiszteletére. Igazán figyelemre méltó a hősök négy sarkán a hősi elődök előtti tisztelgést kifejező kopjafák állnak.

Az iparban, a bányászatban vállatak munkát az itt élők, és a városból cipelték hónuk alatt a kenyeret haza. Az adóhátralék szüntelen törlesztése, avagy a beszolgáltatni muszáj hús, zsír és tojás sokszor mástól és máshol történő megvásárlása miatt a kis fizetésből a ruházkodásra alig tellett. Abban az időben az ifjúságnak faluhelyen szokásos találékozási-és közösségi helye a kocsma volt. A forradalom helybéli kirobbanásának a "szent" helye lett.

A fiatalok megtámadták a hivatalt, a lakosok kitömörültek az utcára, Bécsi László tanácselnök és Fekete István titkár, ha akarták volna se tudták volna megakadályozni, vagy elhárítani a dühöngő tömeg ostromát. A felbőszült nép elözönlötte a helyiséget, és minden mozdítható, talált papíranyagot az udvarra szórtak. Személy szerint senkinek nem esett bántódása, de a harag ekkénti megnyilvánulása nem kímélte a bűnös iratokat.

A résztvevők egy nagyobb csoportja a község keleti végéig menetelve "közhírré tétette" a szörcsöki forradalmat. A forradalmi hangulat még napokig nem csitult. A község 1956-os forradalmi megmozdulása a Bőczén László tanár úr által vezetett kedves felvonulással ért véget.

Tudvalévő, hogy 1957-ben sőt még 1958-ban is a bosszút kifejező, a megfélemlítést szolgáló perek sokasága zajlott Veszprém megyében is. A Somló-környéki községekben is sokan estek áldozatul ezeknek a bírósági felelősségrevonásoknak. A rendelkezésre álló dokumentumok alapján közvetlenül bizonyított, hogy a megkreált bírósági ügyeket a szóban forgó községekben a régi, vagy odavezényelt vezetők saját elhatározásából, vagy rendőrségi felszólításra benyújtott feljelentése alapozta meg. Így került sor 1957. augusztus 10-én Bőczén László, majd társai letartóztatásra. Negyedévig előzetes letartóztatásban tartották, hiába hivatkozott saját és felesége betegségére. Lakásán állítólag ellenséges röpcédulákat és USA állampolgárságú személyekkel folytatott levelezést találtak házkutatáskor.

A Veszprém Megyei Ügyészség által benyújtott vádirat alapján a megyei bíróság a Veszprémben megtartott tárgyaláson a következő ítéletet hozta:

I. rendű Bőczén László felmentve

II. rendű Nagy Sándor 1 év börtön

III. rendű Bódai Imre 1 év börtön

IV. rendű Szűcs József 8 hónap

V. rendű Ughy Dávid felmentve

VI. rendű Ughy Antal 10 hónap

VII. Rendű Eihinger József felmentve

Nem tudni, hogy az ítélet mértékét mennyire befolyásolta, hogy a rájuk rótt cselekményeket a közben nyugatra távozott borszörcsökiekre igyekeztek hárítani. Ezek a disszidensek Csóka János, Bódai Sándor, Csóka László, Károvics József és Hajgató László voltak. Bőczén László esetében nem tudták a terhére rótt cselekményeket bizonyítani. Érdekessége a pernek, hogy amíg a börtönre ítélteket azonnal letartóztatták, addig közülük Nagy Sándor szabadlábon maradhatott. Vele szemben a kilenc havi katonai szolgálat letöltése után foganasították az ítélet letöltését. Az '56-os meghurcoltak emlékét bár nem őrzi külön kopjafa, de neveik előbb vagy utóbb egyszer majd a közemlékezés márványtáblájám felragyognak.

A Somló felé haladva a Kiserdőnél megpillanthatjuk a felújított keresztet, melyre tekintve nem csak a szenvedő Krisztus, de Bőczén László emléke is eszünkbe kell, hogy jusson, hiszen fia hozatta rendbe, ezzel emlékezve édesapjára.

A viszonttagságokkal teli múlt nem tűnt el nyom nélkül. Harcok, csaták ellenére van valami közös az itt lakókban, illetve az innen elszármazottakban. Többségükben megmaradt a hitük, vallásos érzületük.

Említésre méltó az az összefogás, amely a Borszörcsökért Alapítvány szervezésében valósult meg. Szép eredménye ennek a Képolna-dombon, a kis kápolnával szemben felállított Stációk, amely Bálint Árpád fafaragó művész alkotása, és amely nemcsak megható színfoltja a községnek, hanem az élni akarást, a hithez, a gyökerekhez való ragaszkodást is példázza. Valamint nagyszerű lehetőséget teremt a Borszörcsökre látogatóknak az elmélyülésre és a lelki feltöltődésre. Miként az úgynevezett Hála-keresztek is, amelyekből négy található a községben és a helybeliek jóvoltából mindegyiknél látható mindig az évszaknak megfelelően friss virág.